szakdolgozat
Kapcsolati hálózatok erősítése építészeti eszközökkel
Szakdolgozatom a szociális lakhatás publikus funkcióval való ötvözésével foglalkozik. Feltárom milyen építészeti eszközök állnak rendelkezésre a társadalmi kapcsolathálózat kiterjesztésének támogatására. A századfordulótól napjainkig tartó időszak budapesti, állami és önkormányzati lakásépítés példáit elemzem a lakóközösség összetétele, a közösségi terek, a publikus funkciók és a városba való beágyazottság szempontjából. Továbbá bemutatok olyan hazai és nemzetközi példákat, melyeknél a közösségépítés és a lakhatás szimbiózisa az építészeti vezérelv. A kutatás mestermunkám megalapozását képezi, mely szociális lakások és egy közösségi ház ötvözésére irányuló kísérlet.
mestermunka
Szociális lakhatás és köztér
Mestermunkám olyan terek rendszere, mely a szociális lakhatásban részesülők társadalmi kapcsolathálózatának erősítését támogatja. A lakhatás funkciója közösségi tevékenységek által a városi élet részévé válik. Zugló forgalmas, hangos és szmogos saroktelkére egy süllyesztett, védett udvar köré felfűzött közösségi házat és három lakótömböt terveztem. Az udvarról közelíthetőek meg a közösségi ház terei, melyek a lakók és a környékbeliek számára egyaránt nyitottak, ezáltal teret adnak a különböző társadalmi rétegek közös tevékenységeinek. Az udvar intimitását a szomszédos házakhoz igazított különböző magasságú lakótömbök adják, melyek életterei az udvarra néznek, és amellyel erős vizuális kapcsolatban állnak. Az udvar átmenetet képez a város és a lakóegységek között, mely egyaránt funkcionál köztérként és a lakók élettereként.