A nemzetiségi kultúra nem monolit kultúra, a soknemzetiségű területen a helyi kultúrák találkozása egy közösségen belül nem helyi sajátosság, jellemző az egész világon. Pinka-völgy, Magyarország “nyugati kapuja”, fizikailag és szellemileg is egy határhelyzet, ahol intenzív módon figyelhető meg a lokális hagyományok rekonstrukciója és újraértelmezése, valamint a kulturális globalizmus leképeződése is. E területen évszázadok óta élnek együtt különböző nemzetiségek - gradistyei horvátok és hienc németek -, történelmük pedig szorosan összefügg azokkal a traumákkal is, amelyeket Trianon és a Vasfüggöny okozott Kelet-Közép Európában. A speciális “kettős határ” multikulturális jelensége mentén a nemzetiségi kisebbségek identitásőrző elemei felerősítik a nemzeti hovatartozás és az itt maradás dilemmáját is.