Juhász Roxane Phylicia

Fotográfia MA
szakdolgozat
A Nostalgia és a Groteszk
Dolgozatomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy miért válik számunkra egyre groteszkebbé a jelen. Ennek kiindulópontja gyermekkoromban szerzett élményeim, amelyek mai képe, például a krumplicukor íze vagy a paradicsom illata. Az emberiség utopisztikus gondolkodása és a nosztalgikus múlt iránti gyászos érzése között a jelen torz képe rejtőzik. Mikor a jelen és a jövő bizonytalanná válik, a múltban igyekszünk találni megnyugvást. A nosztalgia révén idealizáljuk emlékeinket. Ez a jelenben groteszk konfigurációkhoz vezet, mert felismerjük, hogy az emlék nem alkalmas rekonstrukcióra. Gondolataink rendezése során ellentétek alakulnak ki. Ezek gyakran furcsa, új felismerésekhez vezetnek. Így a gondolatmenetünk során a groteszk szinte nélkülözhetetlenné válik.
mestermunka
Unheimlich
Az emberiség utopisztikus gondolkodása és a nosztalgikus múlt iránti gyászos érzése között a jelen torz képe rejtőzik. Mikor a jelen és a jövő bizonytalanná válik, a múltban igyekszünk találni megnyugvást. Ennek köszönhető a jelenhez való torz viszonyunk kialakulása, amely rengeteg feszültség forrása lehet. Napjainkban nem becsüljük meg a jelent. Sokszor érezzük, hogy nem jó ami éppen van. Németországban, magyar családban születtem. Ez az élmény egy állandó társam; Németországban magyarnak, Magyarországon németnek érzem magam. Az ‚Unheimlich‘ című sorozatomban aminek a fordítása kétértelmű és nem csak illesztőt jelent hanem az otthontalant is, saját érzéseim alapján mutatom be korunk groteszk jellemvonásait. Különböző megkonstruált szituációk fényképezésén keresztül. Mestermunkámban groteszk képekké formálom, eltolódott identitásom és gyerekkoromhoz fűződő nosztalgikus érzéseim találkozását jövőre vonatkozó vízióimmal.
témavezető
Máté Gábor
konzulens
Tillmann József
mestermunka konzulens
Alexandra Kinga Fekete