A tárgy- és bábszínház rengeteg hagyományt és ősi mítoszt hordoz, azonban a kortárs gyakorlatok az értelmezési kontextus folyamatos bővítését kívánják meg. A színházi diskurzusból kiindulva, de azon túllépve egy kísérleti keretrendszer felállítása a cél, amely túllép a báb, mint fenomén teátrális vetületein. Ezért olyan multimédiás projektek kerülnek bemutatásra és elemzésre, melyek a különböző irányzatok és folyamatok kísérleteit és tendenciáit tárják elénk. Az ember-báb, ember-gép, Isten-ember kölcsönhatásai adják a kutatás magját, és ezen kettősségek dinamikája, időszakos dominanciája kerül a fókuszba.