Mindannyian szeretünk néha elveszni a világ materialista és információdús forgatagában. A rádió és a televízió korszakán túllépve, a világháló megjelenésével a hírközlés még gyorsabb és sűrűbb lett. A kínálat, és ezzel együtt a kísértés mértéke is jelentősen megnövekedett, ezáltal egyre inkább megnehezítve a világ eseményeiről és valós működéséről alkotható objektív ítéletünket.
Az információs túlterheltség jelenségének több hónapos kutatására, és az ebből született szakdolgozatra (Media as Cartography) alapulva a multimédia installáció komponensei szöveg szinten és működésükben is szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Olyan fizikai struktúrát alkotnak, amely az információ feldolgozásának problematikus és ellentmondásos voltát modellezi – úgy egyéni, mint kollektív szinten. Míg a sorsoló gömb véletlenszerűen dobálja nekünk a tényszerű információkat, a felfüggesztett anyagok a kutatás közben készült személyes gondolattérkép darabjait ábrázolják. Az installáció elemei és felépítésének szövete arra hivatottak, hogy indusztriális esztétikájuk által keltsék fel a néző érdeklődését, ezen túl pedig konkrét interakcióra és játékra invitáljanak.
A SHOWROOM tehát – a szó szoros értelmében – egy bemutatóterem, egy üzlet, ahol az ember egyéni döntései és részvétele alapján tájékozódhat.