Salgótarján a szocialista évtizedek egyik kiemelt jelentőségű városfejlesztési projektje volt. A város modern központja az 1960-as évektől kezdve épült fel, a régi városszövet elbontásánk és a plasztikus modern épületeknek köszönhetően egyedülálló atmoszférát teremtve a vidéki munkásvárosban. A városvezetés célja Salgótarján kulturális központtá fejlesztése volt, ám mire teljesen elkészült az átépített centrum, a rendszerváltást követően hanyatlani kezdett a város. Vajon integrálható az épített modern örökség a mába?A dolgozat tárgya a salgótarjáni főtér (tágabb értelemben a városközpont) keletkezési kontextusának feltárása, jelentőségének megértése, kritikája, örökség-létének vizsgálata és állapotának elemzése. Ezen esettanulmányon keresztül kívánom prezentálni a modern építészeti örökség speciális helyzetét, észben tartva a kérdés komplexitásából fakadó nézőpontok sokaságát.