A film a főszereplő útját követi egy éjszakai buszjáraton, kifelé a városból. Útközben flashback jeleneteken, belső monológokon, animációs betéteken keresztül ismerjük meg Dávidot, a húszas évei végén járó, művészi terveket dédelgető fiatalt, aki éppen sokadik felvételi vizsgája eredményét várja. Látjuk mindennapi életében, munka közben, társaival beszélgetve, átéljük ambícióit, frusztrációit, demoralizáltságát, magányát. Ezt követően a történet szakít az addigi dramaturgiával, jelenidejűvé, ugyanakkor egyre fantasztikusabbá válik. A buszról leszállva Dávid a hajnali téli ködben a közeli erdő felé indul, ahol némi bolyongás után egy tisztáson összekuporodik a fagyos földön. Ekkor kezdetét veszi egy metamorfózis, melyben a fiú lassan összeolvad a természettel, és mire kitavaszodik, virágos dombbá változik.