mestermunka
A mestermunka célja, hogy felhívja a figyelmet azokra a társadalmi változásokra, melyek napjainkban meghatározóak és hatással vannak a burnout szindróma tüneteire. A teljesítményelvű társadalomban a cél a produktivitás és a teljesítmény növelése. Az egyén értéke abban mérhető, hogy mennyire hasznos munkavállaló. A munkától pedig elsősorban örömöt és önbeteljesülést várunk, belső kényszer hatására önmagunkat optimalizáljuk és tökéletesítjük a végtelenségig. Azonban tökéletesek soha nem leszünk, mindig lesznek hibáink, és a látszólag haszontalannak tűnő tevékenységek és tárgyak is hordoznak magukban szépséget. A bélyegeknél különösen nagy értéket képvisel a hiba, nem javítandó dolgot, hanem eredetiséget, belső szépséget jelent. Látszólag funkciót vesztett, haszontalan tárgyak, de sokkal többre alkalmasak, mint pusztán a levélfeladás, hitelesítés. Kulturális lenyomatként magukban őrzik az adott kor társadalmi értékeit, eseményeit. Mestermunkám során nyomdatechnológiai hibákból inspirálódva terveztem bélyegsort, mely reflektál a perfekcionizmus és a hasznosság problémakörére. Moiré jelenség akkor alakul ki, amikor két rácsszerkezet egymást fedve, de egymáshoz képest elforgatva, elcsúsztatva helyezkedik el. Így a rács bizonyos helyeken sűrűbb lesz, bizonyos helyeken pedig ritkább, távolról nézve a szemünk ezt egy egyedi mintázatnak látja. Hasonló az interferenciához, mely az a fizikai jelenség, ami két hullám találkozása során keletkezik. Ilyenkor a hullámok bizonyos helyeken erősítik, bizonyos helyeken pedig gyengítik egymást. Önmagunk ismerete fontos ahhoz, hogy felismerjük, tapasztalataink, tudásunk, tulajdonságaink bizonyos mértékben erősítenek és gyengítenek is minket, így alakulhatnak ki erényeink, készségeink és hibáink is. Fontos felismerni, hogy tökéletesek sosem leszünk. A perfekcionizmus és a tökéletességre való hajlam elveszi tőlünk a lehetőséget, hogy találkozzunk a “mással” a “negatívummal”, azonban ha megtapasztaljuk ezeket, képesek vagyunk őket egy új minőséggé alakítani.
szakdolgozat
A burnout szindróma korunk egyik új népbetegsége, fontosságát jelzi, hogy a WHO a betegségeket és rendellenességeket jegyző listáját, az International Classification of Diseases frissítése során új fogalomként a kiégés is bekerült mint nem megfelelően kezelt munkahelyi stressz okozta jelenség. (WHO, 2019) A szakdolgozat célja bemutatni azokat a gazdasági és társadalmi változásokat, melyek fokozhatják a kiégés érzetét. A kutatott környezeti változások egyik meghatározó eleme a SARS-CoV-2 vírustörzs által kialakult járványhelyzet. A szakdolgozat kitér ezen helyzet nehézségeire és az emberekre gyakorolt hatására. Hipotézisem első része szerint a korlátozások negatívan hatottak a kiégés érzésére, második része szerint pedig az Y-generáció körében gyakoribb volt a burnout szindrómánál jelentkező tünetek erősödése, mint az X-generáció körében. Feltételezésem alapja, hogy az Y-generáció értékrendje és munkához fűződő viszonya jelentősen eltér az előző generációkhoz képest, és ez a különbség hatással van arra, hogyan élik meg a kialakult helyzetet