A dolgozat a videojátékokat mutatja be a narratív vizuális médiumok – film, animáció – között, megfigyelve, hogy hogyan nyúlnak a klasszikus történetmesélő eszközökhöz, illetve miként hoznak újítást ezen a területen folyamatosan bővülő eszköztárukkal. Körüljárásra kerül a narratológia és a ludológia – és annak fogalmai, a ludus és paidea – szempontrendszerei, és ezen szempontokra és azok békéltetésének lehetőségére keres példát, mindezt narratíva és játékélmény hierarchiáját megvizsgálva. A dolgozat vizsgálja a különböző műfajain – Visual Novel, walking simulator, stb. – keresztül milyen egyedi megoldásokat nyújt a játékmenet által felmerülő narratíva szerkesztési problémákra, és miben tér el vagy éppen idomul a narratológiai szempontrendszerhez, és hogyan harmonizálja ezt a ludológia által előtérbe helyezett játékélménnyel. A kutatásokból az vonható le, hogy a narratív ambíciójú játékok teljes mértékben alkalmasak komplex elbeszélés és történet felépítésére, és egyes esetekben az interakción és újrajátszhatóságon kívül a klasszikus irodalom elemzési rendszere szerint is lehet őket vizsgálni, így ezeket a játékokat kezelhetjük vizuális narratív médiumokként. Éppen a médium ezen sajátosságainak – immerzió, interakció és újrajátszhatóság – köszönhetően a történetekek és a hozzájuk társuló egyedi élmények egy új dimenziót adnak a társmédiumok lehetőségeihez képest.