Ha újra szeretnénk értékelni a modern városi lakhatást és megoldást találni problémáira, akkor egyensúlyt kell teremteni a privát és nyilvános terek közt, melynek elsődleges lépcsője a megismerés. Vizsgálatom középpontjába a szobát helyezem. Megközelítési módszerem a belülről kifelé haladás logikáját követi, tehát az ember szűk környezetéhez fűződő kapcsolatát kutatva igyekszem tanulságokat levonni, melyeket átültethetek a tervezésbe. Ezt két fázisban valósítom meg: először feltárom a szoba kialakulásának legfontosabb történelmi állomásait, majd az olyan modern tudományok, mint a környezetpszichológia, társadalmi nemek tudománya segítségével elemzem a mai ember és szoros lakókörnyezetének összefüggéseit. A dolgozat célja a mestermunka előkészítése, mely kísérlet alternatív közösségi lakómodell (Cohousing) felállítására a budapesti városszövetben.