Napjainkban, a digitális ipari forradalom sodrásában a nyilvános tér (public space) egyszerre létezik digitálisan és fizikai síkon. Az életterünk virtualitásba tolódásával változnak a viselkedési formáink, számos tevékenység a digitális térbe tevődik át. A dolgozat során arra keresem a választ, hogy miként lehet sikeres, jól működő egy városi nyilvános tér kialakítása a digitális korszakban. A tanulmány első felében megvizsgálom, hogyan változik meg a nyilvános tér értelmezése, milyen hatással van a virtuális térhasználat a városi terek használatára. Majd az írás második szakaszában a megjelölt kérdéskört három budapesti közpark, a Millenáris Park, Erzsébet tér-Gödör klub és a Teleki tér példáján keresztül veszem górcső alá. Jelen írás elsődlegesen a terek eredeti, tervezett állapotával foglalkozik, a felújítások, átépítések nem képezik az elemzés tárgyát. Kutatásom során tájépítészeti, építészeti, szociológiai és urbanisztikai szakirodalmat használtam fel. Konklúzióként elmondható, hogy a digitalizáció átalakítja a város szerkezetét, gyengíti a szociális kohéziót, ezért a városi terek szerepe megváltozik és felértékelődik. A vizsgált terek által megjelenített értékek a rugalmasság, közvetlenség, élményszerűség, kreativitás, és szociális kapcsolatépítés indukálása.