Szakdolgozatomban a Lechner Tudásközpont által meghatározott Okos város tézist és szempontjait vizsgálom. Kutatások, interjúk és saját tapasztalatok alapján mutatok be olyan jövőbe mutató gazdasági, környezeti, társadalmi kezdeményezéseket, amelyek önmagukban is rendszert alkotva teremtenek meg egy tudatosabb, fenntartható városi rendszert. Hipotézisként állítom fel és keresem a válaszokat a következő kérdésre: Ha az alternatív alrendszerek - úgy mint a zöld város, gyermekbarát város, sharing economy - egy város mindennapjainak szerves részévé válnak, akkor ezek élhetőbb várost eredményeznek-e számunkra? A városok formális és informális szövetét sokfajta alrendszer hálózza be. A fölösleges fogyasztást visszaszorító, jövőbe mutató zöld rendszerek a lakóközösségek életlehetőségeit tágítják, és fejlődését szolgálják, és abból a felismerésből fakadnak, hogy újra vissza kell térnünk az egyén szabadságát mindenekfeletti entitásként kezelő szemlélettől a közös gondolkodáshoz, amely meghatározza a jövőnket és gyermekeink jövőjét ezen a bolygón. Az okos városokban felnövekvő generációk már nem végsőkig kihasználható tulajdonként tekintenek a minket körülvevő környezetre, mint tette ezt a 20. századi közgondokodás. Hanem önmagukat a természeti és épített környezettel szerves egységben élő lényként határozzák meg, amellyel maximális tisztelettel érdemes bánni.