Írásomban a népi nemzeti hagyomány vizuális kincseinek felhasználásával, múltjával és jelenével foglalkoztam. A dolgozat fókuszában a kalocsai motívumok valamint a nemzeti mintakincs „kifejlesztésének” története áll, különös tekintettel a nemzeti reprezentáció kérdéskörére. Ezzel célom a Kalocsai Porcelán Manufaktúra jelenségének megértése volt. Értekezésem másik szálán kortárs tervezők/képzőművészek alkotásain keresztül szemléltetem a népművészeti- és manufakturális örökség példaértékű használatát - mely nem kizárólag másol, hanem kreatívan alkalmaz. Ezekkel a példákkal illusztrálva a hímzés nyelvezetén íródott díszítések médiumváltását, valamint az idegen minták domesztikálódását – sajáttá tételét.