A fenntartható textíliahasználatra való hajlandóságot, lehetőségeket és ezek megvalósulását kutatom szociális design projektekben, főleg abból a szempontból, hogy milyen módszerekkel lehet inkluzív módon együttműködni sérült emberekkel különböző munkakörnyezetben. Vizsgálom a szociális design és a fenntartható textiltervezés fogalmi párosát, majd három magyar résztvevővel (Surján Kornélia, Autistic Art Alapítvány, Perceptual Thinkers) interjú során keresek betekintést a szervezetek tevékenységébe és fenntarthatósági stratégiáikba. A vizsgált projektek mindegyikénél értelmi sérült vagy autista emberekkel dolgozott együtt a tervező, és az ő állapotukban jelentkező különbségek az együttműködés módszerére is hatottak. A termékek eladásából befolyt összeg minden esetben alapítványokhoz került. A tervezők mindegyike nyitott volt a fenntartható textíliák használatára, de anyagi okokból és a nehéz beszerzés miatt korlátozottan tudnak hozzáférni ezekhez. A szőnyegszövés és a művészetterápiás rajz szignifikánsan javítja a fogyatékossággal élők életminőségét, az érzékenyítő szerep pedig fontos társadalmi diskurzust kezdeményezhet.