Manapság egyre kevesebben vitatják azt a tényt, hogy mi, emberek is hozzájárulunk az állat és növényfajok eltűnéséhez. A potenciális kihalás egyik fő okaként az ipari tömegtermelés és a túlfogyasztás tehető felelőssé. Meddig terjed el a tudományunk hol húzódik a határ az ember és az állatvilág között? Szimbiózisban élünk? Korunk technikai mivoltát tetten érhetjük olyan eredendő természeti lényekhez fűződő viszonyunk hibáiban, akikkel megosztjuk életterünket. Az állatok vizsgálatában egyre erősödött az az érzésem minél jobban elmerülök az állati elme megértésére tett próbálkozásokban annál inkább támatt olyan érzésem miszerint magamat és az embert vizsgálom. Dolgozatom záró passzusában ember és állat összeolvadását egymás segítését vizsgálom, olyan kísérletekben és utópiákban, ahol az állat, mint az embert szerkezet jelenik meg a művészet és design platformján. Egy újfajta kapcsolatot teremthetünk ember és az állatvilág között a technológia megfelelő ismeretével és az emberi romantikus gátlások kiaknázásával.