Szakdolgozatomban az a folyamat foglalkoztatott, amely a hagyományosan gazdagon díszített, kézművesen megmunkált tárgykultúránktól elvezetett napjaink optimalizált gyártású, ornamentikától mentes eszközeiig. A míves kidolgozás létjogosulsága az ipari forradalom hatására vált megkérdőjelezetté, így ettől a ponttól kezdve kísérem végig az ornamentika és kézművesség jelentőségének és megítélésének változását egészen a modernizmusig. Dolgozatomban olyan egymást követő és egymásra reflektáló alkotói mozgalmak képviselőit ismertetem, mint az Arts and Crafts, a Deutscher Werkbund, a Wiener Werkstätte, a Bauhaus és a HfG Ulm iskola. Bútor példák elemzésén keresztül szembeállítom különböző tervezők és mozgalmak eltérő gondolalkodását tipizálásról és kézművességről, művészi kifejezésről és funkcionalitásról.