mestermunka
Ornamentika és kézművesség a bútortervezésben
A mestermunkám fejlesztése során a célom egy olyan bútor megtervezése volt, amely az ornamentika hagyományának felelevenítésével kapcsolódik a múlthoz, a kézműves részletei révén emberközelivé válik – előidézve ezáltal a bútor hosszú távú megőrzését, tovább örökítését. A megvalósult öltözőasztalon a kézműves kerámia részletek találkoznak a sorozatgyártásra alkalmas, fa szerkezettel. A bútor geometrikus ornamentikája tartalmilag a nőiséghez kapcsolódik: a víz, mint női szimbólum jelenik meg az öltözőasztal vonalaiban.
szakdolgozat
Ornamentika és kézművesség a bútortervezésben
Szakdolgozatomban az a folyamat foglalkoztatott, amely a hagyományosan gazdagon díszített, kézművesen megmunkált tárgykultúránktól elvezetett napjaink optimalizált gyártású, ornamentikától mentes eszközeiig. A míves kidolgozás létjogosulsága az ipari forradalom hatására vált megkérdőjelezetté, így ettől a ponttól kezdve kísérem végig az ornamentika és kézművesség jelentőségének és megítélésének változását egészen a modernizmusig. Dolgozatomban olyan egymást követő és egymásra reflektáló alkotói mozgalmak képviselőit ismertetem, mint az Arts and Crafts, a Deutscher Werkbund, a Wiener Werkstätte, a Bauhaus és a HfG Ulm iskola. Bútor példák elemzésén keresztül szembeállítom különböző tervezők és mozgalmak eltérő gondolalkodását tipizálásról és kézművességről, művészi kifejezésről és funkcionalitásról.