mestermunka
Roma Parlament és közösségi ház
Városi tér a Tavaszmező utcában
A Tavaszmező utca 6. szám alatt működött a fővárosi cigány közösség meghatározó központja, a Roma Parlament, mely számos civil szervezet összefogásával jött létre, és politikai tevékenysége mellett színes kulturális programja révén egy valóban közösségformáló erővel bíró központ volt. A szervezetet 2016-ban kilakoltatták, a műemléki védettségű épület azóta is üresen áll. Diplomamunkámban azt vázolom fel, hogyan volna hasznosítható a terület, ha a cigány közösség visszakapná egykori emblematikus helyét. A tervezési területet három telek alkotja: a Tavaszmező utca felől a Roma Parlament egykori épülete, a József utca felől pedig egy műteremként működő lakóház és egy foghíj. A telkek együttes kezelésével a terület átjárhatóvá válik, passzázsszerű köztérként köti össze az utcákat. Ezen város térre szerveződnek a közösségi funkciók: kiállító- és, előadótér vendéglátás, alkotóterek és a roma érdekképviselet civil szervezetek által működtetett terei. A közösségi funkciók felett a foghíjtelken egy új keskeny tömeg húzódik, melyben kollégium és szociális bérlakások kaptak helyet.
szakdolgozat
A roma polgári mozgalom
A cigányság közösségi - és kulturális színterei Józsefvárosban
Szakdolgozatom célja a fővárosi roma közösség emancipációs lehetőségeinek feltárása volt. Hipotézisem, hogy - az olyan rendszerszintű kérdések mellett, mint az oktatás, a lakhatás, vagy az érdekképviselet - a fővárosi cigányság helyzetét konzerválja a városi fókuszpontok, közösségi terek hiánya is. Azon tereké, amelyek közösséget szerveznek, találkozásokat generálnak, kulturális önreprezentációra adnak lehetőséget. Ezen helyek és szervezetek feltárását az előzmények megismerésétől kezdtem, végigjártam az elmúlt 60 év polgári mozgalmának legfontosabb állomásait és hangsúlyosan foglalkoztam a múlt azon intézményeivel, melyeket ellehetetlenítettek. Ezáltal igyekeztem rögzíteni, leképezni az intézményi struktúra jelen helyzetét, hogy körvonalazódjon számomra az a hiány, melynek jelenlétét érezni véltem. A jelen intézményeit térbeli hálózatként értelmeztem, és esettanulmányokban foglalkoztam három példaértékűen működő szervezettel is. Mindez a többsíkú megismerés körvonalazta számomra a cigány közösség mozgásterét, és azt az űrt, amelyet diplomamunkám víziójában igyekszik betölteni.