Skrabák Julianna

Építőművész MA
témavezető
Csomay Zsófia
mestermunka konzulens
Zombor Gábor
mestermunka opponens
Valkai Csaba
szakdolgozati konzulens
German Kinga
szakdolgozati opponens
Tamáska Máté
mestermunka

KÖZTES HELY

Hordalékterek és rétegközösségek a Duna mentén

Budapest számára fontos lépés volna a helyi mikroközösségeknek helyet biztosítva erősíteni a különleges, alternatív városlakók jelenlétének fontosságát, a helyi élet minőségének további árnyalataival. Mestermunkámban erre teszek kísérletet. A Duna budapesti szakasza mentén megbúvó, funkciójukat vesztett hordalékterekhez zárványcsoportokat, a mindennapokban észrevétlen rétegközösségeket rendelek. A hídlábak környezetének nyolc helyszíne a tervezési helyszínemmel kiegészülve alkot rendszert. Ez utóbbi, a Nehru part a kiemelt tervezési terület. A Nehru part a városszövetben zárványként viselkedik, valamint a Dunától Budapest legmagasabb partfala választja el. Koncepcióm a Nehru part és a Duna összekapcsolásával egy harmadik, köztes minőség létrehozása, ahol az épülethasználat a Duna mozgásával együtt változik. Az épület a hídlábak hordaléktereihez hasonlóan marad észrevétlen, a rakpart fala mögé épített szaunafal formájában, melynek terei vízzel átjártak. A rakparti falból kivésett kilépők és szaunák a Duna felé nyitnak. A szauna beltere az egyedüli víz által nem hozzáférhető zárt mag. A Duna irányába a kilépők és szaunák erkélyei a közelebbi vizuális kapcsolatot, a mélybe nyúló merülők a Duna vizével való fizikai érzékelést teszik lehetővé. A felszínre törő kémények és lejáratok jelszerű objektumok. A szauna, mint rituális tér lehetőséget ad a gyors városi életből való kizökkenésre, lelassulásra. Megteremti az átmenetet a körülöttünk zajló élet és belső valóságunk között.
szakdolgozat

DUNAI LELTÁR

Folyó és város minőségei a Duna és Budapest kapcsolatára vetítve

A szakdolgozatom egy a diplomatervet segítő írás, mely a személyes megismerés, problémafeltáró és megoldás fókuszú elemzés, illetve hipotézisek, megfigyelések révén vezet az általános Duna-parti problémák pontosításához, majd később a mestertervvel a lehetséges megoldásokhoz. A tanulmány különböző aspektusokból szűri át a budapesti Duna belvárosi szakaszát, az Újpesti Vasúti hídtól a Rákóczi hídig terjedő területen és hipotéziseket tesz fel, amellyel a jelenlegi helyzet feltárt valóságát konkretizálja. Ezzel megteszi az első lépést afelé, hogy megismerje a szemmel látható problémák mögötti ok-okozati viszonyokat, és alapot, támpontot ad a hatékony megoldás kereséséhez a későbbi tervezési időszakra. Az induktív szerkezetű írás a helyzet rétegzettségén próbál átvilágítani és olyan kérdéseket vet fel, hogy: Miért fontos és miként lehet a Duna a mindennapjaink része? Hogyan és hol teremthetünk kapcsolatot a Duna vizével a belvárosban? Milyen szempontokat kell vizsgálni az átfogó és léptékhelyes megoldás kialakításához? Az írás az elméleti megközelítéstől a konkrétumok felé építkezik, az általánostól a személyes megélésekig, az érzelmi oldaltól a tárgyilagos felé halad: az általánosabb folyó-város kapcsolattól a Duna és Budapest kapcsolatát érintő konkrétumok felé. Először a kötődési igényeket, kötődési minőségeket, lehetőségeket ismertetem, majd a folyó és város határait vizsgálom különböző irányokból. Budapesti és külföldi példákat mutatok be és a budapesti Duna-part kialakításának épített minőségét elemzem, ezek írása közben pedig saját megélések megfogalmazásával kerülök személyes kapcsolatba a Dunával.