portfolio
Tervezéstől szervezésig
A MOME Textiltervezés alapképzése után biztos voltam benne, hogy menedzseri készségekkel szeretném bővíteni tudásom. Design- és művészetmenedzsment hallgatóként eleinte fontosnak tartottam, hogy a divatipar területén próbáljam ki magam immáron menedzser pozícióban. Dolgoztam stúdió-, projekt és márkamenedzserként a szakmában, majd belekóstoltam a közösségi média menedzsment világába is. Mindemellett több külföldi részképzésen vettem részt, és körvonalazódott bennem, hogy nemzetközi közegben szeretnék elhelyezkedni hosszútávon. A kreatív szakma és a művészeti piac működésének megismerése motivált a gyakorlatok választása során, ahol megismertem a vállalkozói léthez tartozó önálló munka kereteit, a munka-magánélet egyensúlyának fontosságát és saját tűréshatárom. A megszerzett elméleti tudás és kapcsolati tőke előkészítette és megalapozta későbbi szakdolgozatom vázát.
szakdolgozat
Kettős hátrány?
Kelet-európai (és) női alkotók a kortárs művészeti szcénában
Milyen mélységben és formában határozzák meg a régió kortárs nőművészeinek praxisát a kelet-európai tényezők? Valóban kettős hátrányt kell leküzdeniük, egyszerre nőként és félperifériáról érkezőként helytállni a szakmában? A kérdés első nyugat-európai részképzésem óta foglalkoztat és most, MA tanulmányaim végeztével, szakdolgozatomban járom körül. Célom, hogy feltérképezzem, milyen lenyomata van a közép-, illetve kelet-európai identitásnak, bemutassam a jelző kialakulását és a hozzá fűződő ‘egzotikumon’ túl az egyéni előnyeit és hátrányait a művészeti iparban. Kutatásom fókuszában visegrádi országokból származó, jelenleg is aktív női alkotók állnak, akik egyaránt megtapasztalták a nyugati és a keleteurópai művészeti felsőoktatás intézményrendszert. A velük készült mélyinterjúk tanúsítják, hogy az oktatás meghatározó abban, ki hogyan viszonyul a kettős kihíváshoz.