mestermunka
Örökség
Saját, szoros és tágabb rokoni alapú környezetemben évek óta figyelemmel követem, hogyan alakulnak az öröklési viszonyok, és ezek mentén a rokoni kapcsolatok, illetve az öröklési szál két végén álló érintettek, örökhagyók és örökösök kapcsolata. Meggyőződésem, hogy ingóságok és ingatlanok birtokában, életterében, vagy éppen nyomasztó árnyékában olyan dolgok birtokosává válik az örökös, amelyek segíthetik és akadályozhatják is egyéni és alkotói fejlődését. Személyes indíttatású fotósorozatomban felmenőimet, nagymamámat, Klári nénit és nővérét, Zsuzsannát fényképeztem több mint egy évtizeden át, akik együtt éltek és egymásra támaszkodtak. Önállóságra való törekvése meghatározta nagymamámat, ezért egészségi állapotának romlása miatt a változás elfogadásának nehézségével küzdött. Azt a folyamatot, amivel az elmúlás jár, egyedüli unokaként láttam közelről, míg velük éltem és segítettem őket. A velük együtt töltött idő az örökség sokféleképpen értelmezhető természetét egyéni látásmóddá formálta bennem. Végül az öröklés árnyalati kiterjesztését vizsgálva, alkotói folyamatomban a személyes kapcsolatok mellett a szellemi és tárgyi hagyaték is foglalkoztat, mi az, amit visszatartunk és mi az, amit elengedünk ezekből.
szakdolgozat
Örökség és fotóesszé
Az időskori problémák megjelenítése a kortárs fotóművészetben
A dolgozat az örökség kifejezés tartalmi kereteit kutatja, az időskor problémáinak keresztmetszetében, és ábrázolja, hogyan jelenik meg ez a kortárs fotóművészetben. Azokra a kérdésekre is keresi a választ az írás, hogy az idős emberek gondozása kinek a felelőssége és milyen társadalmi feladatot jelent számunkra Magyarországon.