Szakdolgozatomban az álom vizuális megjelenítésének különböző formáit vizsgáltam olyan képző-és filmművészeti példákon keresztül, amelyek meghatározóak az álmokat ábrázoló alkotások között. Kutattam a visszatérő motívumokat, tendenciákat, és a tudatalattihoz való viszonyulás megváltozásának lenyomatát. A megfigyeléseim során azt a konklúziót vontam le, hogy amellett, hogy az álmok vizuális reprezentációja beivódott az emberi kultúrába, vannak olyan alkotói döntések, archetípusok, amelyek mind a képző, mind a filmművészeti példákban is jelen vannak folyamatosan. Kutatásom egy olyan idősíkot írt le, amelynek az első pontján még az álmokat mitológiai jelentésekkel ruházták fel az emberek, a végpontjában pedig a mesterséges intelligencia által másodpercek alatt létrehozzák az alvás közben tapasztalt misztikus jelenség lenyomatát. Ezzel egyidejűleg mesterséges intelligencia álom ábrázolását pedig további kutatási területként határoztam meg.