Úgy tűnik a médiaalkotás forradalmának egy újabb fejezetébe léptünk a generatív mesterséges intelligencia megjelenésével. 2023-ban 15,5 milliárd kép készült ai-val, ez annyi amennyit a fotográfia 150 év alatt ért el 1975-ig. Egyes kutatók szerint ez nem jelentősebb változás, mint bármelyik korábbi médiatörténeti állomás. Mások azt feltételezik, ez akkora fordulat, mint a fotográfia feltalálása a 19. században, vagy a lineáris perspektíva megjelenése a festészetben a 16. században.

Ez által figyelmem fókusza és egyben kutatásom tárgya is a mesterséges generatív intelligencia által létrehozott tartalmak, az úgynevezett szintetikus médiumok megértése és azok a vizuális kultúrára, valamint a társadalomra gyakorolt hatásainak feltérképezése.

Dolgozatomban egyrészt azt vizsgálom, hogy valóban radikális változást eredményez-e a szintetikus médiumok jelenléte a médiafogyasztás és a tartalom előállítás tekintetében, bekövetkezhet-e egy képi fordulat, amely felülírja az eddigi képértelmezési elméleteket, emellett milyen hatással bír a mesterséges intelligencia a kreatív alkotók munkaerőpiacára és miként befolyásolja az alkotói folyamatokat. Kutatásom során kritikusan szemlélem az ember-gép kapcsolatát és megkérdőjelezem az emberközpontú tervezés és egyben az emberközpontú mesterséges intelligencia fogalmát.