A mesei boszorkányokról általánosan egy negatív kép él a fejünkben, pedig kiemelkedően fontos segítő szereppel bírnak. Ezt az állítást járom körül dolgozatomban, fókuszba helyezve a női beavatás meséket. Strukturalista, folklorista oldalról Propp munkásságát emelbe vizsgálódásomba. Jung filozófiáján és az archetípusok megértésén keresztül foglalkozom a tudattalannal. A beavatási rítusok és beavatás mesék definiálását követően a Vaszilisza című orosz népmesét elemzem. Kutatásom során beigazolódott, hogy a mesékben valóban a boszorkány a hős változásának egyik kulcsfigurája. És még csak jónak sem kell lennie ehhez. A gonosszal való azonosulás fejlődésre sarkall minket, a mesei hősöket, pedig változásra készteti.