Szakdolgozatomban az az állítást szeretném bizonyítani, amiszerint a művészeti oktatás jellemzői hozzásegítenek egy közvetlenebb, demokratikusabb tanár-diák kapcsolathoz, ami pozitívan hat az oktatás hatékonyságára. Áttekintem a demokratikus nevelés lehetséges értelmezéseit. Majd a tanár-diák kapcsolatot vizsgálom meg. Kitérek a hagyományos és demokratikus viszonyra, valamint bemutatom a T.E.T.-módszert és a Lewin-féle vezetői típusokat. A dolgozat második részében megvizsgálom a középfokú művészeti oktatás fejlődését, a mester és tanítvány közötti viszonyt, valamint ennek változását. Végül egy csoportos interjú keretében művészeti szakközépoktatásban részvevőket kérdezek szaktanáraikhoz fűződő kapcsolatukról és annak hatásairól.