A dolgozatban a szakirodalomra támaszkodva tekintem át a narratív ábrázolás művészetelméleti hátterét. Ez a téma jellegéből adódóan túlmutat a kerámiaművészeten, hiszen az elméleti szakemberek elsősorban az irodalom, filmművészet és a festészet területére fókuszálva dolgozták fel a kérdést. Megállapításaik azonban a kerámián megjelenő narratív ábrázolásra is ugyanúgy érvényesek. A narratívaelmélettel és a történetábrázolással foglalkozó szakirodalom feldolgozása és ismertetése után a narratív ábrázolás és a kerámia történeti előzményeit veszem sorra. A történetmesélés és a kerámiakészítés szinte a kezdetek óta szoros kapcsolatban vannak egymással. A kettő metszetében egy ősi emberi igény találkozik egy ősi mesterséggel. Végül, a kortárs művészet és a történetmesélés viszonyát vizsgálva, néhány meghatározó alkotás elemzésével a narratív ábrázolás létjogosultságát és szerepét igyekszem majd felmérni.