Szakdolgozatomban a nem narratív ábrázolás módjait és határait vizsgálom a dokumentumfilmek világában. A műfaj megjelenése óta számos teória készült, melyek a csoportosítás igénye végett megpróbálták kategorizálni a dokumentumfilmeket. Írásomban két film elemzésével annak fogok mélyére ásni, hogy vajon mi is a nem-narratív dokumentumfilm, minek köszönhető a tradicionális elképzelés róla, illetve, hogy a digitalizáció milyen hatással van a műfajra a kortárs nem narratív ábrázolást használó dokumentumfilm esetében. Vizsgálódásomban kitérek a vizuális kommunikáció sajátosságaira, melyek ezt a témát övezik. Kutatásomban várhatóan beemelek a dokumentumfilm és az avantgárd határvonalait érintő kérdéseket is.