A cukiság, mint komplex kulturális és esztétikai jelenség elemzése során nem kerülhetjük el, hogy foglalkozzunk a cukiság és a hatalmi dinamikák kérdésével. A japán kawaii kultúra, a cukiság és a fogyasztás kapcsolata vagy éppen a cukiság evolúcióbiológiai aspektusai kapcsán lépten-nyomon megmutatkozik egyfajta alá-fölérendeltségi viszony és változó hatalmi dinamika. A felszabadító jelleg és az elnyomás nagyon különböző és gyakran egy vizsgált területen belül is többértelmű, dinamikusan változó módokon mutatkozik meg a cukiság körül. Megfigyelésem szerint a XX. század második felében Magyarországon uralkodó diktatórikus rendszer grafikai világában gyakran találkozhatunk a cukisággal vagy aranyossággal. Nem csak a kifejezetten gyerekeknek szóló termékek csomagolásain, hanem plakátokon és hétköznapi tárgyakon is sokszor élnek a cukisággal, mint kommunikációs eszközzel. Véletlen lenne egy elnyomó berendezkedés és a cukiság ilyenfajta találkozása? Hipotézisem, amelyet dolgozatomban igyekszek alátámasztani, hogy a cukiságtól el-nem-választható bonyolult hatalmi dinamikák miatt a cukiság esztétikája és jelen esetben a cuki grafikai világ nemcsak a fogyasztói társadalomban lehet a manipuláció eszköze, ahogyan arra számos elemzés rámutat, hanem többek között a kommunizmus időszakában Magyarországon is az emberek elnyomásának és/vagy pacifikálásának egyik fontos eszköze lehet.