A kör a legősibb geometriai alakzat, tökéletes kerek vonal, szakrális hely, határtalan tér, korlátlan idő, egy pont, kozmikus gesztus, örökkévaló, középpontja mindenhol, kerülete sehol, transzcendens, isteni, ciklikus keringés? Ezen benyomásokon keresztül szemléltem Peter Rice Telihold Színházát. Tevékenységeimben, mindennapi cselekedeteimben is egyre inkább ezt a formát látom (a kávés csészém nyoma a terítőn, tükröm, ékszereim, az órám, apró a zsebemben, családom, barátaim köre), ami pedig nem kör, az ciklikusnak látszik, (a napjaim, az évszakok, az ismételt szokásaim, elmesélt történeteim), így az az érzésem támad, hogy minden igyekszik körré válni. Hogyan kell ezt a formát nézni és értelmezni? Szó szerint mit jelent? Hány éves? Hol és hogyan fordul elő? Hányféle története van a filozófia, kulturális antropológia, csillagászat, vallástudomány, történelemtudomány, matematika és egyéb diszciplínák terén? Ezek a kérdések vezettek a kör, mint egyetemes fogalom mögött húzódó jelentéstartalmak vizsgálatára. Kutatásomat olyan alapfogalmak tisztázásával kezdem, mint a szimbólum, azok olvasása, eredete, a kör eredete, meghatározása, ami végül elvezet a kör szimbólumrendszerének feltárásához. Tervezőként a forma jelenléte érdekel a színpadi alkalmazásban, vagyis a kör, a tér és a test viszonyrendszere. Ehhez vizsgálom továbbá a színpadi látvány fogalmát, a test és tér viszonyát, majd ezekre referenciák felsorolásával és azok elemzésével, mindezen erők egyesítésére és alkalmazására teszek kísérletet. Dolgozatom célja, hogy feltárjam, mi olyan erős és vonzó a körben, amely intuitívan vagy tudatosan arra készteti az embereket, hogy ezt a szimbólumot használják a jelentés átadására vagy adaptálására az ókortól egészen napjainkig.