Amikor megjelenik egy karakter a színpadon, az egyik fő elem, amit először megvizsgálhatunk, a jelmez. Azon belül pedig a szín az egyik elsődleges vizuális benyomás, amely hatást gyakorolhat a közönségre, ugyanis képes érzéseket, hangulatokat, gondolatokat ébreszteni. Nehéz egyértelmű jelentéstartalmakat társítani a színekhez, mivel több tényező is befolyásolja értelmezésüket. A dolgozat azt mutatja be, hogy milyen szempontok alapján lehet vizsgálni a színeket, és hogy milyen jelentéstartalmakat lehet hozzájuk kötni. Továbbá szemlélteti a színszimbólum, a színasszociáció és a színkód közötti viszonyrendszert, illetve a fogalmi hasonlóságokat és különbségeket. Az empirikus kutatás két részből tevődik össze: az első részben két színházi előadás jelenetein keresztül elemzem a jelmezek színhasználatát. A második részben félig nyitott interjút készítek a két színdarab jelmeztervezőjével, Jánoskúti Mártával és Füzér Annival. A dolgozat célja, hogy megmutassa a színházi karakteralkotás és a színértelmezés kapcsolatát. Többek között rámutat, hogy bár a jelmeztervező jellemzően nem épít a közönség színértelmezési készségeire, viszont a színhasználat a darab narratíváját képes erősíteni.