mestermunka
Önkormányzati gazdaság Szentgotthárdon
"A mestermunkám célja a szakdolgozatban felállított fókuszpontok alapján egy olyan önkormányzati tulajdonú munkahely létrehozása, ahol kiemelt szerepet kap a közfoglalkoztatásra szoruló aktív korú lakosság integrálása a település közösségébe, elősegítve a társadalmi megbecsülés kialakulását, illetve kiegészítő programokkal az elsődleges munkaerőpiacon való érvényesülés lehetőséget. A komplexebb, szociális helyzetet segítő kiegészítő funkciók mellett, a versenypiactól független, szociális szférának való termelésé a főszerep. A várost irányító önkormányzat közelségével, illetve a környező szociális intézmények kis távolságából adódóan egy kis környezeti lábnyomú, minimális logisztikai rádiuszú belső élelmiszerellátást vizionáltam. A Magyarországon jelenleg szociális szövetkezetként működő, a közfoglalkoztatás alágaként létrejött szervezetek működési hiányosságaiból okulva terveztem egy önkormányzati gazdaságot, amely Szentgotthárdon az egykori Szentgotthárdi Kaszagyár területének épületállományának egy részét használná a kijelölt célra. A program magába foglal egy olyan elemet is, ami a növénytermesztéshez és a köztérfenntartáshoz köthető módon kapcsolódik a város területfelhasználási víziójához, melyben a színvonalas idegenforgalmi egységek mellett a kulturális intézmények és az önkormányzati irányítószervek elhelyezését szorgalmazzák az adott területen. Az így létrejövő „új városrész” a tömegközlekedési csomópontok és az intézmények közelségéből adódóan szolgálhat ki egy kisvárost egy ligetes kialakítású, szociális, városirányítási és kulturális negyedként."
szakdolgozat
Munkaerő reintegráció és zöldgazdálkodás önkormányzati szinten
A szakdolgozat témája a rendszerváltást követő foglalkoztatáspolitikai beavatkozások közfoglalkoztatási iránya, amely a különböző reformok és kormányváltások, illetve létszámbéli expanziók során sem tudta kellő mértékben biztosítani a munkanélküliség enyhítését. A résztvevők elsődleges munkaerőpiacra való belépése nagyon alacsony százalékban valósult meg. A közfoglalkoztatás szociális termelőszövetkezeti ága, mint élelmiszertermelő infrastruktúra pedig bizonytalan piacszerzési helyzetével, illetve az irányításbéli problematikájával nem alkalmas a támogatási pénzek megfelelő, legális munkaerőpiaci integrációt lehetővé tevő felhasználására. Az ebből adódó, a célközönség komplex életkörülményeit figyelmen kívül hagyó működéssel pedig csak még bizonytalanabbá tette a programokban résztvevők munkaügyi és társadalmi helyzetét. A kutatásban megismert tapasztalatok alapján használom a szakdolgozatot a mestermunkám gondolati háttereként, melyben egy önkormányzati tulajdonú termelőszövetkezetbe integrálva tervezek egy olyan alternatív mezőgazdasági egységet létrehozni, amely a megismert hiányosságokat orvosolva képes biztos megélhetési formát nyújtani a közfoglalkoztatásra szoruló változatos embercsoportnak, miközben léptékében a lokális adottságokra és a jellemző kisvárosi szociális intézményhálózat által meghatározott igényekre helyezem a hangsúlyt.
