"A tér Tusnádfürdő történelmi központjában helyezkedik el, a fürdőváros sétálóutcájának déli végét alkotja. A teret három épület homlokzatai definiálják, ezek közül az egyik a fürdő helyszínéül szolgáló, az 1950-es években épült 4-es számú kantin épülete, ami az 1890-ben épült és 1914-ben leégett nagy gyógycsarnok megmaradt andezit pincéjére épült. A fürdőben való fürdés az emberi fiziológiát figyelembevéve történik. A fürdés folyamata, langyos fürdővel kezdődik, aztán meleggel és újra langyossal folytatódik, majd hideg fürdővel és végül a hőmérséklet-különbségek miatt átmozgatott érrendszer normalizálása érdekében pihenéssel fejeződik be. A fürdő épülete az épített és a természeti környezetet kiegészítve illeszkedik azokhoz. Nem szakítja meg a hegyoldal anyagfolytonosságát, a felszín alatt a hegy anyagából mesterségesen megformált terek alakít ki, míg a felszínen az erdő tereit alkotó élő fák mellett, az ember által megmunkált faszerkezetek formájában folytatja a völgy oldalán elterülő terek sorát. A két nagy szint két fürdőző attitűdöt tud kielégíteni, az alsó szint nyugodt elmélyült fürdőzést biztosít, míg a felszín nyitott terei szabadabb és mozgalmasabb „hangosabb” fürdőzésre ad lehetőséget. A medencék vizének hőmérséklete a felszínhez viszonyítva változik, a felszínen hideg vizűek, egy fél szinttel lentebb lanyos vizűek és a legmélyebben egy meleg vizű medence helyezkedik el. "