"A huszadik század második felében megjelenő monumentális kerámia tendenciák jelentős mértékben megkérdőjelezték a kerámia szerepét. Az alkotók új szemszögből vizsgálták az agyagot, mint a művészi kifejezés eszközét. Munkáikban elhagyták a funkcionalitást és képzőművészeti helyzetbe hozták a kerámia anyagát. Tevékenységük a szocializmus bukása óta mégis feledésbe merült, alkotásaikat sokszor észre sem vesszük. A téma szakmai feldolgozottsága hiányos, az alkotások megítélése előítéletekkel terhelt. Dolgozatom elméleti bevezetőként értelmezhető a szlovák monumentális kerámia témakörébe, különös tekintettel a kelet-szlovákiai régió kontextusára. Munkámban felvázolom a monumentális kerámia szlovákiai keletkezésének kulturális és politikai feltételeit, korszakait. Tanulmányom a kelet-szlovákiai települések monumentális kerámia alkotásait térképezi fel."