A ma embere annyira könnyen tud utazni, mint azelőtt soha. Bár a vándorlás nem új jelenség, most mégis csak különleges formát ölt, hiszen a térrendszerek amelyekben élünk keretezik a működésünket, és ezek specifikusak a jelenünkre. Szakdolgozatomban a 21. század emberének mindennapos helyváltoztatását vizsgálom, annak eszközeivel együtt. A tömegközlekedési eszközök használata egyfajta városi köztérhasználathoz hasonlítható, még úgy is, hogy a 'tömegközlekedés' és az 'eszköz' fogalmai a legkevésbé sem a közösség érzetét sugallják. Dolgozatomban először tanulmányokat ismertetek az ingázás témájával kapcsolatban, a téma komplexitásának érzékeltetése céljából. Aztán különböző város- és térelméleti szövegek segítségével kísérlem meg értelmezni, hogy mi történik a "mozgó szobában", hogyan próbálunk meg rendkívül individualista módon használni olyan tereket, ahol sokan vagyunk. Nézelődő tömeg vagyunk a buszon, tulajdonképpeni látványosság nélkül. Végül bemutatom a kísérleti műhely projektemet, mely a busz belterével foglalkozik.