Napjainkban a kerámiatárgyak és a kerámiaművesség egyre nagyobb népszerűségnek örvend, összefüggésben a fokozódó jelenléttel az online térben. Kérdésként merülhet fel a jövő kerámiatervezői számára, hogy ezzel a növekvő érdeklődéssel milyen előnyök és hátrányok kerülnek felszínre. Szakdolgozatomban a magyarországi kortárs kerámiajelenétet vizsgálom olyan szakmabeli és autodidakta alkotók összehasonlításán keresztül, akik ezen a területen dolgoznak. Az interjúkban célzott kérdésekkel térképezem fel, hogy az egyes művészek miként ítélik meg a közösségi médiában való jelenlétet, milyen stratégiát alkalmaznak saját tárgyaik menedzselésére, illetve, hogy hogyan látják annak problematikáját, hogy egy alapvetően háromdimenziós műfajt közvetítenek online, ahol a tárgyak csak mint kétdimenziós képek jelennek meg.