A szakdolgozatom fő kérdése, hogy lehet-e létjogosultsága a tradicionális roma viselet mintáinak és szabásvonalainak a 21. század divatiparában. Továbbá, mik azok a jellegzetességek, amiket egy tervező ihletként tud alkalmazni egy-egy kollekció megálmodásánál? Vannak-e olyan jellegzetességek, amikről azt állíthatjuk, hogy az az öltözék cigányos? A globalizált divatipar – vívmányai mellett – alapvetően uniformizál, ami az öltözékekben erőteljesen hozzájárul a tradicionális formák eltűnéséhez. Létezik azonban a lokális kultúra és a népviselet elemeire építő, a tradicionalitás formáit felhasználó „glokális” divattrend is. Célom, hogy megválaszoljam, a roma stílusjegyek esetében van-e az ilyen próbálkozásoknak tere, illetve hogy a roma stílusjegyek textiliparba történő integrálását végző szakemberek milyen prekoncepciók, minták, motivációk alapján dolgoznak.