Rendszeres álomélményt megélve, az álom vizuális világa kezdett foglalkoztatni. Krúdy Álmoskönyvét választva, az álommal foglalkozó szakdolgozatom felismeréseit hasznosítva egy új formát igyekeztem adni e különleges irodalmi műnek. Az álmok megfejtése régi emberi kíváncsiság, a téma kapcsán ma is – mondhatni – évezredes reflexek lépnek működésbe, megmozgatva a fantáziánkat, kutatva a „titkok” megfejtését. A könyvtervezés kapcsán célom volt olyan grafikai megoldások alkalmazása, amelyek az álomélmény vizuális világát idézhetik. A többértelműség, homályos jelentéstartalom, egymásra vetülő, összesűrűsödő álomképek szövedéke a terülőminta használatában és az erre épülő, az „álom megfejtését” segítő optikai trükk alkalmazásában jelenik meg. A „dekódolás”, az optikai jelenség használata mint a rejtett tartalom, értelem feltárásának eszköze működik. Így az álmok „titkos” jelentését ezzel az eszközzel fejti meg magának az olvasó. További alapvető elem a szimbólum, mely jelentéshordozó grafikai jelként, az optikai játék alapelemeként és „illusztrációként” is szerepel. A borító a fent leírtakat igyekszik megelőlegezni, kialakítása a rétegezettségre, az értelmezéshez történő eljutás nehézségére, a mélyebb rétegek keresésének szükségességére, lehetőségére utal. A könyv egy álomnapló vezetését is lehetővé teszi, ami gazdagítja a könyv használatát, egészen személyes tárggyá, izgalmas „objektté” teheti azt.