A dolgozatomban azt vizsgálom, hogyan lehet része az időbeli párhuzam a kritikai gondolkodásnak és eszköze a kritikai módszertannak az alkotói koncepcióban. Valamint ez a gondolatiság hogyan jelenik meg egy, a nemzetközi színtéren alkotó művésznél, aki a történelmet átfogóan kísérli megfogalmazni. Illetve egy közép-európai alkotónál, aki konkrét korszakok szellemét idézi meg. Ezzel párhuzamosan kitekintek a történelmi idő fogalmának alakulására, a kollektív időtudat és nosztalgia jelenségét beleértve. A vizsgált területeken az idődimenzió mentén állítok fel összefüggéseket.