Betűtípusok olvashatóságának a vizsgálata több, mint száz éves múltra tekint vissza. Mégsem létezik a grafikai szakirodalomban egyértelmű, vagy legalábbis egyhangú válasz arra, hogy melyik alkalmasabb hosszabb szövegek folyamatos szedésére.  A leggyakoribb álláspont szerint nyomtatott szövegek esetében talpas betű javasolt , míg képernyőkön a talpatlan vagy az erős talpakkal rendelkező változatok praktikusabbak.  A dolgozatomban azt vizsgálom, hogy betűtervezők és grafikusok mennyiben támaszkodnak kutatási eredményekre a saját tervezési folyamatuk során. Arra is keresem a választ, hogy a grafikai szakirodalomban általánosan jelenlévő nézet, miszerint hosszabb szövegek szedésére a talpas betűtípusok alkalmasabbak, mennyire tudományosan megalapozott.  Kutatási kérdéseim megválaszolásához a szakirodalom felé fordultam. A dolgozatom első felében a kutatási eredményeket összegzem röviden, amik a témában születtek, a második felében tervezők beszámolóit hasonlítom össze arról, hogy mit tartanak fontos szempontnak az olvashatóság kérdésében, a teljesség igénye nélkül. Tudatosan olyan tervezőket választottam, akiknek a  tervezési folyamatára hatással van az olvashatóság szempontja, mert bár az ellenkezőjére rengeteg példa van, nem éreztem relevánsnak a dolgozatom szempontjából.