Az efemeralitás vizsgálatával, valamint az ezeket demonstráló művészeti irányzatokkal foglalkozom. A bemutatott példákkal szeretnék kitérni az irányvonal egy szűk halmazára, ami az efemer művészet területén belül olyan rövidéletű anyagokat használ eszközként, mint a köd, a füst, melyek a levegőben pár másodpercig észlelhető folyamatok. Az irányzat sajátos technológiai megoldásait hangsúlyozom, ahol a múlékonyság révén a tudomány és a művészet ötvözésének eredményes példáiba nyerhetünk betekintést. A dolgozatom lezáró részében az ehhez társuló tervezési gondolatmenetet mutatom be.