Az egyetem közege, közvetlen hatása mostantól emlék. Tájékozódási pontot, szilárd bázist vagy éppen elrugaszkodási lehetőséget nyújt a későbbiekben. Segít átlátni azokat a perspektívákat, amelyeket az egyén tenni akarása és összetett társadalmi helyzetek, gazdasági, környezeti problémák dimenziói adnak össze.

Amit tudhatunk diplomázóink jövője kapcsán, hogy erős kihívásokkal teli korszakban lépnek pályájukra. A technológiai változások által gerjesztett folyamatok életünk és környezetünk minden egyes részét érintik, alakítják. A legszemélyesebb rétegek sem maradhatnak érintetlenek, kérdéseket támaszt minden tudatosan megélt pillanat.

Így milyen lehetőségei és feladatai adódnak egy autonóm, szellemi szabadságát alapvetésként megélő alkotónak, aki tehetségét, eddig megszerzett tudását nem csupán saját maga építésére, hanem környezete érdekében is képes mozgósítani? Hova, meddig lehet eljutni a későbbi tapasztalások, újrakezdések vagy irányváltások előre látható sűrűjében?

Mi hisszük, hogy ebben a kritikusan gyorsan változó közegben erősödik az igény a humánus, természetes környezetünket óvó szemléletre. Azt látjuk, hogy felértékelődik az összefüggéseket felfedő, azokból építkező empatikus magatartás. Egyre nagyobb a szükség a cselekvő jelenlétre, amely a digitalizált világ lehetőségeit és termékeit úgy alakítja, úgy illeszti életünkhöz, hogy azok kultúránkat szolgálják. Mindebben szerepe lesz azoknak, akik most indítják kreativitásra, alkotó energiák mozgósítására alapozott szakmai életüket.

A kérdésekre pedig hosszú évtizedek adnak választ, mindenkinek egyéni és utánozhatatlan mintázattal. Ezeknek az éveknek a súlya lesz majd arányban az itt eltöltött idővel, amely formálisan véget ért 2018-ban, a diploma megszerzésével.

Fülöp József
rektor