köszöntő

Ma nem csupán a fejlődés irányai, a holnap körülményei indukálnak kérdéseket.
Sok minden feszít, amiről azt gondoltuk, már megoldottuk, amiről azt hittük, hogy megtanultuk, elvégeztük, kialakítottuk. A 20. század végén úgy tűnt, magunk mögött hagytuk, de újra itt a történelem; népvándorlással, lokális háborúkkal, globális problémahalmazokkal. Közben a fenntarthatóság kérdései sem tehetőek zárójelbe. Tennivaló van bőséggel.

Lehetőség is akad, és eszközökből sincs hiány, hogy elhiggyük, sikeresebbek lehetünk, mint az elődök. Értelmesen és tudással vértezve alakítsuk környezetünket, kerülve az előítéleteket, előre kialakított egyenvéleményeket.

Egyéni látásmód kell, elfogulatlan tájékozódás, kíváncsiság. Kérdezni kell, kiállni, szólni, megértve a másikat, elfogadva másokat. Összefüggéseket felfedve, rövid távú érdekeken túllépve valódi megoldásokat kínálni. Megmutatni, hogy lehet hittel, szakértelemmel érvelni, pontosan fogalmazni és higgadtan dolgozni.

Legyenek ezek az állandóság összetevői, hisz minden más változik.
Felelősségünk, hogy világunk élhető, fejleszthető legyen, bizalmat és reményt adjon.
Maradjon emberi.

Fülöp József
rektor